Partíció

A Ubuwiki wikiből

A partíció a háttértároló egy önálló egysége, amely alkalmas egy fájlrendszer tárolására. Ahhoz, hogy az eszközt használni tudjunk, legalább egy formázott partíciót kell tartalmaznia.

Ha több fájlrendszert szeretnénk használni, akkor több partíciót is kell hozzá létrehoznunk. Ennek több oka lehet. Például több, különböző operációs rendszert szeretnénk használni, vagy bizonyos okokból szeretnénk kisebb egységekre bontani merevlemezünket. Ennek célja, hogy különböző adatainkat – ezek lehetnek akár személyes, akár a rendszerünkhöz kapcsolódó alkönyvtárak tartalma (például /var, /home) – különálló partíciókon tartsuk, és egy esetleges hiba vagy újratelepítés esetén jó eséllyel biztonságban tudhassuk. Linux rendszereken legtöbbször külön partíciót hozunk létre „cserehelynek”. Ez az úgynevezett swap partíció.

A partíciók a háttértárolón folyamatosan, de egymástól elválasztva helyezkednek el. Emiatt lehetséges az, hogy az egy eszközön található különböző partíciók különböző fájlrendszereket tartalmazhatnak.

A partíciókat partíciókezelő programokkal módosíthatunk, vagy hozhatunk létre.

GParted

fdisk

cfdisk

Van egy kifejezetten partíciókezelésre kialakított Live rendszer is, ez a Parted Magic (a partíciókezelésen kívül más, hibaelhárításban hasznos program is található benne).

A Linux rendszerek a különböző partíciókat /dev/sdXY vagy /dev/hdXY kombinációval jelölik, attól függően, hogy S-ATA, USB, stb. csatlakozású, ekkor sd..., vagy IDE csatlakozású, akkor pedig hd.... Az X mutatja magát az eszközt, ez lehet a, b, c, stb. Az „a” az első, a „b” a második, ... Ahány merevlemez, vagy egyéb csatlakoztatott eszközt talál. Az „Y” pedig az adott eszköz valamely partíciójára utal. Például az sda3 az első merevlemez harmadik partícióját jelenti. Az sdb2, a második merevlemez második partíciója. Amennyiben kiterjesztett partíciót is használunk, akkor a logikai partíciók számozása akkor is öttől kezdődik, ha nem használtuk ki az elsődleges partíciókra még meglévő további lehetőségeket. (sda1 elsődleges, sda2 kiterjesztett, sda5 logikai, sda6 logikai)

Hogy biztosan tudjuk melyik eszközünknek mi a neve, használjuk rendszergazdaként az

fdisk -l

parancsot.

Partíció típusok

Két alapvető típust különböztetünk meg.

Elsődleges partíció (primary)

A merevlemez fő partíciós táblájában (Master Partition Table) található partíciók. Egy merevlemezen négy elsődleges partíció lehet. A rendszerindításra kijelölt partíció az aktív (bootolható) partíció.

( A négy elsődleges partíció kiküszöbölésére jött létre a GPT)

Egyes operációs rendszerek igénylik, hogy rendszerpartíciójuk elsődleges partíción helyezkedjen el. Ilyen például a Windows és MS-DOS.

Kiterjesztett partíció (extended)

Ha a négy elsődleges partíció kevésnek bizonyulna számunkra, más megoldásra van szükség. Erre szolgál a kiterjesztett partíció. Ezen a partíción nem fájlrendszer, hanem kisebb egységek, úgynevezett logikai partíciók hozhatók létre. Viszont a lemez fő partíciós táblájában csak egy kiterjesztett partíció hozható létre.

Logikai partíció (logical)

Kiterjesztett partíción belül elhelyezkedő partíció. Fizikailag nem különül el attól, erre kerül a fájlrendszer.


MBR/GPT

MBR (Master Boot Record)


Ez a lemez legelső szektora, egy mindössze 512 bájt méretű rész. Ebben található az operációs rendszert elindító program (bootloader), és a partíciós tábla. Az MBR partíciós táblájában 4 elsődleges partíció, vagy 3 elsődleges és 1 kiterjesztett partícióra utaló bejegyzést lehet létrehozni. Ilyenkor a kiterjesztetten belül (max) 128 logikai partíció hozható létre. Ekkor legfeljebb 2TB (232 × 512 bájt) méretű kötetek lehetségesek.

Felépítése:

Bootloader (446 bájt): A bootloader kódját tartalmazza

Partíciós tábla (64 bájt): A partíciós táblát tartalmazza

Ellenőrző bájtok (2 bájt): 0x55 0xAA kell tartalmaznia.


A partíciós tábla 4 darab 16 bájtos bejegyzésből áll, melyek egy partíciót így írnak le:


boot jelző (1 bájt): 0x80 jelenti az aktív partíciót, különben 0

partíció kezdete (3 bájt): a partíció kezdő szektorát adja meg C/H/S módban

partíció típusa (1 bájt): a partíció típusát adja meg

partíció vége (3 bájt): a partíció utolsó szektorát adja meg C/H/S módban

partíció kezdete (4 bájt): a partíció kezdő szektorának sorszámát adja meg

partíció mérete (4 bájt): a partíció mérete szektorokban



GPT (Globally Unique Identifier Partition Table) (Erősen hiányos rész)


Merevlemezenként 128 partíció támogatása.

Egy partíció maximális mérete elméletben 18 exabájt. (18 millió TB)

A bootolás folyamata

A bootolás az a folyamat, mely a számítógép bekapcsolásától az operációs rendszer betöltődéséig tart. A bootolás lépései a következők:

1. A bootolás során először az alaplap BIOS rendszere kapja meg az vezérlést. A BIOS különféle ellenőrzéseket végez annak megállapítására, hogy a számítógép hardver eszközei (RAM memória, billentyűzet, merevlemez, stb.) rendben vannak-e. Ezt a néhány másodpercig tartó ellenőrzési folyamatot Power On Self Test-nek vagy rövidítve POST-nak nevezik.

2. Miután a POST ellenőrzések sikeresen végrehajtódnak, a BIOS megnézi, hogy milyen hardver eszközről kell végrehajtani a bootolást (lehetséges esetek: floppy, merevlemez, CD/DVD, sőt újabban USB flash drive). A továbbiakban azt az esetet vizsgáljuk, amikor merevlemezről indul az operációs rendszer bootolása.

3. A BIOS a merevlemezről a MBR-t (vagyis az ebben levő MBR programot és a partíciós tábla tartalmát) beolvassa a RAM memóriába, majd itt átadja a vezérlést a MBR programnak.

4. A MBR program leellenőrzi, hogy a partíciós táblában melyik az aktív partíció, és a partíciós táblából "kinézi", hogy az aktív partíció a merevlemezen hol helyezkedik el.

5. A MBR program a merevlemezen megkeresi az aktív partíciót, majd ennek az első szektorát betölti a memóriába. Egy bootolható partíción belül az első szektor(oka)t (ez nem azonos a MBR-rel!) rendszerbetöltő szektornak (boot sector vagy boot record) nevezik.

6. Az aktív partíció boot rekordja egy másik, saját kis boot programot (bootstrap code) tartalmaz. A MBR program átadja ennek a kis programnak a vezérlést.

7. Ez a bootstrap program elkezdi az aktív partíción található operációs rendszert a merevlemezről betölteni a memóriába. Ettől kezdve már az operációs rendszer saját boot lépései következnek.


Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Part%C3%ADci%C3%B3

http://wiki.hup.hu/index.php/Part%C3%ADci%C3%B3

http://hu.wikipedia.org/wiki/Master_Boot_Record

http://wiki.hup.hu/index.php/MBR

http://en.wikipedia.org/wiki/Master_Boot_Record

Személyes eszközök